Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hauser Lajos Általános Iskola

iskola.jpg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A településnek csak mintegy 50 év után lett iskolája, 150 év után lett lelkészsége és ekkor kapott helyben papot, majd 100 évig sűrűn cserélődtek a tanítók, így nem akadt senki, aki a helyi szellemi életet szervezze.
Majd 200 évig vagyonos ember sem élt itt, aki anyagi erejével segíthetett volna.
1829-ben létesült az iskola, egykori helyén, a Rákóczi utca 39. szám alatt ma is ház áll. Mesterháznak nevezték, a tanítót pedig „mesternek”, innen ered a Mester utca elnevezése.
Az iskola 1 tanítóval működött, aki –felekezeti iskola lévén- a kántori feladatokat is ellátta. Az iskolába járók számáról nincs adatunk, következtetés alapján nem lehettek negyvennél többen.
 
            Mivel az úrkúti felekezeti iskola felekezeti fenntartásban és irányítás alatt működött, a városlődi plébániához tartozott.
 
1875-től új épületet kapott az iskola, 1880-ban iskolaszék is működött.    
1878-as feljegyzés szerint a tankötelesek száma ekkor 114 fő. A tanító fizetése 1878-ban 24 pozsonyi mérő rozs a hitközségtől, 6 hold szántóföld, 2 kocsi tűzifa, 4 mérő rozs, 5 forint stólajövedelem.
114 tanköteles gyerek volt, az iskola tannyelve német.
 
            Az úrkúti műveltségi viszonyokról egy adat 1881-ből: a lakosság 27,5%-a, 166 fő tud írni-olvasni, ez a környező településekhez viszonyítva nagyon rossz arány. Városlődön 42,8% az írni-olvasni tudók aránya.
A község kulturális színvonala a századforduló óta sokat fejlődött, 1900-ban 39% tud írni-olvasni, 1910-re már 49%. Az iskola 1 tanítóval működött, de egészen 1920-ig sűrűn változott személyük, okát nem tudjuk, miért nem maradtak itt hosszú ideig, betöltve a „lámpás” szerepét, ez kihatott a település kulturális életére is.
 
            Az iskolára hárult a feladat, hogy a betűvetéssel és olvasással együtt a magyar nyelvet is megtanítsa a gyerekeknek, ami nem volt könnyű feladat, ha figyelembe vesszük, hogy egy tanítóra több mint 100 gyerek jutott, azonban „minden más idegen ajkú magyarországi lakosok közt a magyar nyelvet bevenni vagy tanulni legkészebbek” a németek voltak, ami valószínűleg megkönnyítette a tanító munkáját. A századfordulón a lakosság 21%-a beszélt magyarul. 1930-ban már 76%-a.
 
            Az 1886-os népoktatási törvény szerint 80 gyereknél több nem lehetne egy tanteremben, ezt az előírást Úrkúton 1910 óta meghaladták, új iskolát kellett építeni. 1927-ben hagyták jóvá az iskola építését, amelyet szívügyének tekintett Sági József városlődi plébános. 1930-ra el is készült, 2 tanteremmel és tanítói lakással, ez ma is működik, korábbi jellege miatt német iskolának nevezik. 1930/31-es tanévet új iskolában 2 tanítóval kezdték, Hauser Lajos mellett a másik tanító ekkor Füzi Gyula volt.
 
            A bánya fejlődése magával ragadta az egész települést, az iskola két tanterme kevésnek bizonyult, a bánya dolgozói iskoláskorú gyermekeinek létszáma 1940-ben elérte a 304-et. Ezért a bánya, 1939-ben szükségtanteremmel és két tanerővel iskolát szervezett, a tanterem az uradalmi pajtához hozzáépített lakásokban volt. A növekvő iskolai költségek miatt az egyház lemondott az iskolafenntartásról, így azt a község tartotta fenn, kialakult egy sajátos iskolaszervezet, a bánya érdekeltségi iskolája és a községi iskola együttműködő iskolákként léteztek.
A bánya iskolájában a tanítás teljesen magyar nyelven történt, a községiben szintén magyar tankönyvekből tanítottak, csak a hittankönyv volt német nyelvű. 1941-ben átadták a bánya iskoláját, 2 tanteremmel és 2 tanító lakással. A községi német iskolában a Vallás és Közoktatási Minisztérium felülvizsgálatának eredményeként illetve szülői titkos szavazás következményeként tiszta német nyelvű oktatást vezettek be, és német tankönyveket használtak. A magyar iskolában az 1941–42-es tanévben bevezették a 7. osztályt a következő évben a nyolcadikat.
 
            1944. október 25-én egész Magyarország területén megszűnt a tanítás, a háborús hadszíntér veszélyei miatt. A tanítás 1945. április 16-án indult újra, ezt beíratás előzte meg, mivel az el- illetve bevándorlás következtében változott a létszám, mindenki magyar anyanyelvűként íratta be gyermekét, azokat is aki egy szót sem tudott magyarul. A kezdeti kudarcok után a pedagógusoknak köszönhetően mindenki megtanult magyarul.
Az iskola neve, úrkúti „Egyesített Községi és Érdekeltségi Népiskola” lett, igazgatója Hauser Lajos (kinek nevét a mai általános iskola viseli). 1947/48-as tanévben 281-en tanultak az iskolában, a tantermek száma kevésnek bizonyult, ezért délelőtt és délután is folyt tanítás.
A létszám évről-évre nőtt, ezért szükségtantermekben is folyt az oktatás, ilyen volt az Árok utcai erdészeti épület, majd a tanács és a bánya és a községháza tanácstermei. Ez elég nehézzé tette a tanítók munkáját. Végre 1958-ban elkezdték az iskola építését, ami 1960-ra elkészült 4 tanteremmel, amely már elkészültekor kevésnek bizonyult. 1962-re rendeződött a tanterem ellátottság.
 
Az igazgatói tisztséget 1951-től Pataki János látta el, majd 1984-es nyugdíjba vonulása után Pfening Jánosné vette át a tisztséget. A tanulói létszám 1965-ig folyamatosan nőtt, ezt követően pedig folyamatos csökkent. Az 1989/90-es tanévre 248 főre apadt, ma pedig 135 fő tanul az iskolában, melynek igazgatói székében nagy volt a fluktuáció: 1990–1995 között Ádám László veszprémi, 1996–1998 Takács Nándor vésztői és 1998–2005 között Cziráky Károlyné ajkai pedagógus töltötte be a posztot. 2006. január 1-jétől Tróbertné Klein Beáta az igazgató, aki ebben a beosztásban az első úrkúti születésű. A tantestület 15 főből áll, akiknek egyharmada úrkúti lakos.
 
 
Az iskola intézményi jellege: német nemzetiségi általános iskola. 
 
 

A 2012/2013-as tanévben komoly változásokon ment keresztül a

 

közoktatás, és az intézmények fenntartója, működtetője is a legtöbb

 

településen megváltozott.

 

Az iskola is 2013. január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

 

Ajkai Tankerületéhez került.

 

2013. január 1-től új Alapító okiratuk szerinti nevük: Hauser Lajos Német

 

Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola.

 

A mostani első osztály egész napos, iskolaotthonos oktatási formával

 

sajátította el az évfolyamra előírt követelményeket.

 

A tanulók napirendje változatos, alkalmazkodik az életkori

 

sajátosságaikhoz. Sok a szabadidős foglalkozás, művészeti szakkörbe

 

járnak a gyerekek kézműves, illetve néptáncba.

 

Az önálló tanuláskor azonnali visszajelzést kap a nevelő a hiányosságokról,

 

amit sikeresen pótolhat, rögzíthet.

 

Az első osztályosok teljes osztálylétszámmal vesznek részt a kézműves

szakkörben, illetve a néptánc csoportban. Ezen foglalkozásokat beépítették

az iskolaotthonos, egész napos oktatási formával tanuló elsősök napi

rendjébe.

A foglalkozások megtartásáért a Magyarpolányi Művészeti Alapiskola felel.

 

iskola-epulete.jpg